Isten: sosem akartam ekkora hatalmat
Reklám

Fotó: Robert Capa / Szegedi Idők

SÁNDORFALVA – Ma délelőtt a falu egyik idősebb lakójánál, a 63 éves Zalai János Ferencnél jelent meg Isten, akinek százharminc év után ez volt első magyarországi fellépése. A Szegedi Idők riportere azonnal a helyszínre sietett, hogy tudósítást készítsen, ennél azonban többhöz volt szerencséje, ugyanis egy rövid beszélgetést is sikerült tető alá hozni a kukoricagóré előtt, a tyúkszar kupacoktól kellő távolságra, de azért nem akkorára, hogy ne lehessen érezni szagukat. Interjú Mindenható és Örökkévaló Lélek, Megváltó és Alkotó Atya, Seregek Ura, Földünk Istene, ki a Mennyekből Néz Le Reánkkal.

Miért pont itt jelentél meg?

Igazából nem én döntök, van egy háttércsapat, ők osztják be, és hát kis ország vagytok, csoda hogy most el tudtam jönni.

Pedig mostanában sokszor szerepeltél a helyi sajtóban.

Ez az egész világon így van, nincs ezen meglepődés, részemről legalábbis.

Szeretnéd kommentálni a zaklatási ügyeidet?

Értem. Milyen volt a jelenés akkor?

A szokásos, ijedés, tagadás, sírás, aztán könyörgés hogy ne menjek el, hogy hozzam vissza az asszonyt aki elhagyta vagy hogy nyerjen lottót.

Ilyen egy átlagos jelenésed?

Igen, ez annak volt mondható, bár múlt héten a tengerentúlon voltam, egy gyilkosság kellős közepén jelentem meg – nem is kell mondanom – mire a faszi, aki a félrelépett feleségére szegezett stukkerral állt, remegő kézzel egyszer csak felém fordult, hogy “viszlát, te geci”.

Megijedtél?

Finoman szólva. Hiába vagyok halhatatlan, azért azt senki se szereti, ha egy pisztollyal hadonászik előtte valami pszichopata.

Térjünk vissza a tegnapi napra. Milyen volt amikor először meglátott János?

Lefogadom, hogy a gatyájába csinált, de hát persze örült, nagyon. Mint mondtam tagadta, de kicsit felgyorsítottam a történéseket, hogy túl legyünk rajta.

Felgyorsítottad?

Megöleltem, az mindig segít. Ilyenkor érzik a Mennyország illatát és többet nem kételkednek.

Mivel utazol két jelenés között?

Most van egy kissé lelakott furgonunk, azzal szoktam.

Nem túl stílszerű ekkora ismertséghez.

Mit mondjak, nem megy jól mostanában az egyháznak. Nekünk is alkalmazkodnunk kell, alakul át a világ. Például jövő hónapban indul el Patrion-oldalunk, ahol lehet támogatni a munkánkat.

A Kárász utcán Szűz Máriás képeket osztogató, majd az embereket lehúzni próbáló cigányokkal ezek szerint nem álltok szerződésben?

De, van szerződésünk, csak nem sokat hoznak ők sem. A bevételeink legnagyobb része még mindig kalapozásból jön, csak senki sem akar már templomba járni, az utcán meg nem arattunk nagy sikert. Azt azért hozzá kell mondjuk tenni, hogy a magyar állam is nagy segítséget nyújt, amikor épít nekünk újabb és újabb templomokat, vagy kápolnát egy-egy stadionba, esetleg szent misével avatnak fel egyet, mint itt a közelben, de azt alapvetően ők sem tudják orvosolni, hogy mindenki szarik a fejünkre.